Azt mondtad, hogy sorsszerűség. Hogy ma. Hogy így. Hogy mi.
Már csak azt szeretném, hogy hétfőn is így gondold. Amikor majd szembejössz velem.
A bőrömre égett az illatod.
A szívembe a csókod.
Az agyamba a zavart boldogság.
(Nem, most nem kell kép. Nincs ami ezt kifejezné.)
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
