Állítólag ma nagyon bátor voltam.
Pedig semmi mást nem csináltam, csak kinyitottam magam, és letettem valaki lábai elé mindenem. Mosolyogva, őszintén, kifogások nélkül.
Kell? Akkor vedd el. Vedd fel. És emelj az égig.
Ha nem, én már akkor is boldog vagyok. Tudom, hogy ez a csoda életre kelt. Bennem. Benned. Van már egy szelet a világban, ami csak a miénk és amit a szívemre véstem.
Az pedig, hogy te most gyáva leszel-e vagy sem… A te döntésed.
Én várok.
Olyan türelemmel, ami még sosem volt bennem jelen.
