Ebben az egész szerelmeses témában az a nehéz csak, hogy az ember agya rögtön elkezd elvárásokat gyártani. Hogy ez kell meg az kell, meg milyen jó lenne, ha. Aztán persze nem kapod meg. Akkor meg topogsz, hogy úristen, most mi lesz.
Hát kérlek semmi. Tudod, ehhez is úgy kell állni, mint mindenhez. Elvárások nélkül. Mert az mind csak megfertőzi az agyad, és saját magad által gondosan felépített kártyavár összeomlásán siránkozol a végén. Vagy épp csak azt hiszed, hogy összedőlt, miközben még épp csak az első két kártyát tettétek le és a másik még keresi az odaillő következőt. Igazából fogalmad sincs, hogy hol tartotok. Majd úgyis kiderül, nem?
Hogy most mi legyen?
Ne görcsölj. Engedd el egy kicsit, remélhetőleg visszajön.
Ha nem, akkor meg legalább megmutatta, hogy milyen magasra tudsz szállni. És hogy vannak még tökéletes pasik a világon.
