Olyan mérhetetlen nyugodtság vesz körül. Amint az idegeim idegesen kezdenének el pattogni, azonnal megnyugtat valami. Annyi pozitív dolog vesz körbe. Annyi minden, amit az utóbbi hónapokban szinte észre sem vettem megint.
Néha elhomályosítják a tudatod. Néha elkezdesz olyan dolgokba mérhetetlen energiát fektetni, hogy saját magad elvesztését sem fogod fel. Elfelejtesz írni. Elfelejtesz festeni, nevetni, lazának lenni, szabadon őrültködni, mezítláb vizes fűben futni, buborékot fújni, segíteni, megvadulni, lenyugodni, szeretni, barátkozni, kapcsolatokat teremteni. Elfelejtesz élni, mert egy hatalmas fekete lyuk szívja el folyamatosan minden lélegzeted.
Most vége van. Végre megint friss levegő tölti meg tüdőmet.
